Személyiség, szakértelem és diplomácia – beszélgetés egy életrajzi kötet kapcsán a Közgazdász Klubban

Szerző: DR. KARNER CECÍLIA

- 2017. január 17., kedd 09:43

A Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdász Klub életében az 52. program számos érdeklődőt vonzott, egyetemi polgárokat és soproniakat egyaránt. Jó volt látni középiskolai igazgatókat, diákokat a jelenlévők között.

A beszélgetőtársak dr. Pritz Pál egyetemi magántanár, az MTA doktora és dr. Tóth Imre egyetemi docens, múzeumigazgató voltak.
A beszélgetés középpontjában Tóth Imre nemrég megjelent könyve állt, melynek címe: Egy polgári arisztokrata. Kánya Kálmán 1869–1945. (Kronosz Kiadó, 2016, ISBN 9786155497544)

Pritz Pál professzor kutatásai kiválóan illeszkednek a témához, mivel kutatási területei: A magyar külpolitika a 20. században, a külpolitikai gondolkodás, a külügyi igazgatás. A professzor számos könyvet írt, amelyek közül pár 2011-ben megjelent könyve:

  • Az objektivitás mítosza? Hazánk és a nagyvilág. 20. századi metszetek. Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2011, 314.
  • Magyarország a második világháborúban. (Főszerk.: Romsics Ignác) Kossuth, Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Budapest, 2011. (Társszerző: 65–72, 91–100.)
  • A mi 20. századunk. (Szerk.: Kovács Kiss Gyöngy – Romsics Ignác). Komp-Press, Korunk, Kolozsvár, 2011. (Társszerző: 181–256.)


Sok-sok tanulmányt, recenziót készített Pritz Pál. Egy tanulmányt kiemelek: A nemzeti érdekek érvényesítésének lehetőségei és korlátai. BBC History, 2014/7., 34–37.

A beszélgetés középpontjában álló könyvhöz:
A soproni születésű Kánya Kálmán a két háború közötti korszak legtehetségesebb diplomatája és külügyminisztere volt. Külpolitikában játszott szerepét a habitus, az iskolákban szerzett ismeret, a tapasztalatokra épülő szakértelem, a külpolitikai célok eléréséhez használt eszközök iránti érzéke alapozta meg.
A beszélgetés – a mellett, hogy a magyar külpolitika mozgásterét, lehetőségeit és kényszereit, valamint a diplomáciai szolgálat működését járta körbe – igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy a diplomáciában mekkora szerep hárul a tapasztalaton és presztízsen alapuló fellépésre, a személyes kvalitásokra, azaz az emberi tényezőre.

Számos kérdést tett fel a professzor úr múzeumigazgató úrnak, pl.

  • Miért szánt sok időt a könyv megírására? – válasz: érdekes téma, a társadalmi, politikai folyamatok viszonyára, érvényesülésre, ezen keresztül rávilágíthatott a diplomácia, a külpolitika elméleti/gyakorlati tényezőire, különösen a soproni vonatkozásokra.
  • Miért tartjuk szarkasztikus embernek Kánya Kálmánt? – válasz: csípős nyelve miatt.
  • Mi lett Kánya Kálmán tetemes vagyonával? – válasz: kezdetben biztonságba helyezte külföldön.
  • További kérdések:
    – Milyennek ítéli meg a Horthy korszakot?
    – 1938 végéig melyek Kánya Kálmán külügyminiszter legfontosabb határozatai?
    – Milyen szerepe volt a Bledi egyezménynek?
    – Balatonalmádi villájába mikor költözött?
    – Miért került Sopronkőhidára?...


Nagyon érdekes diplomáciai magánéleti kérdésekkel, személyes kvalitásokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, akik minden bizonnyal érdeklődő kérdéseikre kielégítő választ kaptak.

Köszönjük a beszélgetőtársaknak színes, érdeklődésre számot tartó gondolatait!

Linkek:

Kapcsolódó hírek: