Nyugdíjasegyetem: A történelem és az emberi életpályák - Kisalföld

Az 1945 és 1956 közötti győri politikai és közigazgatási vezetőréteg társadalmi összetételéről, életútjairól beszélt kutatásai, statisztikai adatok összegzése alapján dr. Varga Balázs egyetemi docens hétfőn a Nyugdíjasegyetem tanóráján.

A téma azért érdekes, mert azokról szólt, akik pozíciójuknál, hatalmuknál fogva jelentős szerepet játszottak a város irányításában, dönthettek a közösség életét meghatározó kérdésekben.

 

Az előadás alatt tárgyalt időszakban rendszerváltás, rendszerváltási kísérlet is történt, így két, szinte teljes körű elitcserére került sor. Több mint száz, akkoriban vezető posztot betöltő adatait összesítve azonban kiderült, hogy nagyon kevés volt köztük a nő, 6–7 százalék csupán.

 

A vezetőrétegbe tartozók szülei főként munkások (41,8 százalék) voltak és első magasabb tisztségükbe kerülve sokan közülük csak elemi iskolai végzettséggel rendelkeztek (24,2 százalék). Aztán később persze jelentős részük a karrierje során több képzettséget is megszerzett.

 

– Nekem azért tetszett az előadás, mert a történelemre ilyen nézetből ritkán tekintünk. Múltunk érdekes szelete az emberek életpályájának oldaláról vizsgálva elgondolkodtatja a nyugdíjasokat is – mondta el Fekete Tiborné.

 

Egy másik szenior hallgató, Fenyő József is egyetértett ezzel. Úgy véli, részletes információkat tudhatott meg többek közt arról, milyen korúakat válogattak akkoriban a vezetők közé.

 

Szombati számunkban bővebben írunk az előadáson elhangzottakról. A győri Nyugdíjasegyetem következő tanórájára, a szemeszterzáróra pedig december 10-én várják a hallgatókat a szervezők, a Széchenyi István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, a Pannon Nyugdíjas Szövetség és lapunk, a Kisalföld.

Linkek:

Kapcsolódó hírek: