TÁMOP 4.2.2.: egy lépés a Nyugat-magyarországi Kutatási Térség megvalósulása felé

2010. február 26-án tartották az Erdő- és mezőgazdaság, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás (TÁMOP 4.2.2.) című program nyitókonferenciáját Sopronban, a Nyugat-magyarországi Egyetemen.

Korábban már hírt adtunk arról, hogy négyéves időszakra tervezett stratégiájával az egyetem arra törekszik, hogy növelje súlyát az európai oktatási térségben. Ahhoz, hogy nemzetközi kutatóegyetemmé váljon, növelje tudományos műhelyeinek kapcsolatrendszerét és erős pozícióra tegyen szert, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében meghirdetett és elnyert pályázat teremti meg a megfelelő infrastrukturális hátteret. A 4. 878.691.335 forintos projekt keretében, 4.608.340.068 forintos EU támogatással megvalósuló beruházás során négy városban 8000 négyzetméteren (ebből 6400 m2 új építés, 1600 m2 felújítás) újul meg az intézmény. A 2009. február 1. és 2011. október 31. között zajló TIOP-ból 2,2 milliárd forint jut építésre és felújításra, 1,7 milliárd K+F eszközbeszerzésre és 500 millió forint infokommunikációs eszköz beszerzésre. A fejlesztés további célja, hogy az egyetem hozzájáruljon a környezettudatos életmód kialakításához, elősegítse a helyi energiaforrások és természeti adottságok felhasználását, hozzájáruljon a régió gazdasági versenyképességének növeléséhez és támogassa a spin-off cégek és gazdasági klaszterek kialakulását.

Míg a TIOP a szükséges infrastruktúrát teremti meg, addig a kapcsolódó TÁMOP-ok elsősorban az oktatás, a kutatás és a hallgatói szolgáltatások fejlesztését teszik lehetővé. Az épületinfrastruktúrát, az eszközparkot és az informatikai felszereltséget érintő beruházások ilyen módon a kutatói csoportok létrehozásához és működtetéséhez, az ipari szférával való kapcsolatépítéshez, a kutatási és technológiai eredmények transzferéhez és disszeminációjához nélkülözhetetlen feltételeket teremtik meg.

Az Erdő- és mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás (TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0020) címet viselő és 2009. szeptember 1. és 2011. augusztus 31. között, összesen 641 millió Ft-ból (545 millió Ft támogatás + 96 millió Ft saját forrás) megvalósuló program öt alprojekt keretében vizsgálja a klímaváltozás hatását az erdei ökoszisztémák ökológiai feltételeire és diverzitására; a klímaváltozás hatását az erdőállományok produkciójára, a felkészülés stratégiai és technológiai kérdéseit ; a klímaváltozás hatását a faanyag minőségére, a faipari technológiákra és a szénmérlegre; a biotikus eredetű megújuló energiahordozók fejlesztését és az abiotikus rendszereket: természeti és társadalmi környezetet, a megújuló energia potenciált és a környezetváltozást.
A projekt célja az előre jelzett klímaváltozás hatásainak elemzése, és megfelelő stratégiai lépések kidolgozása a mező- és erdőgazdaság, a rurális térségek vonatkozásában.

A konferencián Prof. Dr. Neményi Miklós rektorhelyettes, projektmenedzser köszöntője és projektismertetője után Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus tartott programvezetői tájékoztatót. A tudományos bizottság külföldi tagjainak értékelő előadásait (Univ. Prof. Dr. h.c. Dr. rer. nat. Hartmut Graβl (Max-Planck-Institut für Meteorologie, Hamburg) Univ. Prof. Dr. Dr. h.c. Reinhard Haas (Technische Universität, Wien) a tudományos bizottság hazai tagjainak értékelő előadásai követték (Prof. Dr. Dr. h.c. Láng István az MTA rendes tagja, Prof. Dr. Dr. h.c. Solymos Rezső az MTA rendes tagja, Prof. Dr. Dr. h.c. Várallyay György az MTA rendes tagja), majd délután párhozamos szekcióülések során került sor az alprogramok bemutatására.

- A 4.2.2. programot azzal a céllal is működtetjük, hogy egyben felkészüljünk az európai kutatási programokba történő, egyre intenzívebb bekapcsolódásra. Ez többek között azt is jelenti, hogy a jelentéseket, illetve azok összefoglalóját angolul is el kell készíteni, és a projektmegbeszélések a jövőben angolul fognak folyni. Máshogy nem is tudjuk működtetni, miután a tudományos bizottság tagjai között külföldi professzorok is vannak - hangsúlyozta a projektnyitó konferencián Prof. Dr. Neményi Miklós, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektorhelyettese, egyben a projekt menedzsere. - A célunk a kutató egyetemmé válás - folytatta. - A január 29-én beadott pályázatunk azt igazolta, hogy valamennyi elvárásnak megfeleltünk; hogy ez elegendő lesz-e a megtisztelő cím elnyerésére, majd elválik. A programok révén az egyetem vezetésében is paradigmaváltás történt. Az oktató és kutató tevékenység infrastruktúráját érintő pályázatokat az általános rektorhelyettes, a tudományos pályázatokat a tudományos és külügyi rektorhelyettes felügyeli, illetve menedzseli. Kihívást jelent számunkra, hogy az egyes programokban megjelenő hasonló feladatokat összehangoljuk, hisz valamennyi programban vannak olyan innovációs elemek, informatikai alprojektek, amelyeket azonos koncepcióval kell kezelni, és egymással kompatibilis alrendszereket kell létrehozni. Paradigmaváltást jelent az is, hogy a kutatási programok menedzselésére egyetemi és kari szinten is külön teameket kell létrehozni. Ezeknek az egységeknek jól felfogott érdekük lesz a hatékony munka, hiszen a projekt befejezése után csak így juthatnak újabb megbízásokhoz. Nem kis kihívást jelent természetesen, hogy az alapkutatással, ill. K+F+I tevékenységgel foglalkozó kutatókat közös gondolkodásra, együttműködésre serkentsük. A projektek vezetését és az alprojekteket a virtuális rendszerekre jellemző módon kell összehangolni. El kell érnünk, hogy a hasonló témájú kutatások egymást erősítsék, ne egymás ellen hassanak. A fenti kiragadott példák jól mutatják, hogy nem kis kihívásoknak kell megfelelnünk - összegzett az egyetem tudományos és külügyi rektorhelyettese.

- Az igazi, értékes projekteredményt én a létrejövő együttműködésből fakadó új minőségben látom - emelte ki Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikus. - Ez az új minőség bizonyára fog számos gyakorlati eredménnyel is szolgálni, ennél azonban sokkal fontosabbnak tekintem azt a szellemi töbletet, amelyet az egyes kutató műhelyeknek fog szolgáltatni: szemléletben, a saját eredmények nagyobb összefüggésben értékelésében, eddig elhanyagolt vagy új kooperációs kapcsolatok létrejöttében. Ez megkönnyítheti eddig figyelmen kívül hagyott problémák tudatosulását, és az újszerű megoldásokat. Az eddigiekben elkülönítve kezelt kérdéskörök összehangolt szintézise megkönnyítheti a gyorsan változó gazdasági és társadalmi érdekek jobb összehangolását is. Másrészről az alprogramok részeredményei beépülhetnek az innovációs transzfer folyamatokba. Ha ezt sikerül elérnünk 2 év alatt, már nem dolgoztunk hiába. És egy nagy lépést tettünk a Nyugat-magyarországi Kutatási Térség létrehozása irányában. Ha elfogadjuk azt, hogy a jelenlegi projekt tulajdonképpen a tudományos műhelyek együttműködésének, együtt gondolkodásának csupán a megteremtésére alkalmas, akkor – a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt is – komolyan el kell kezdenünk felkészülni a folytatásra is, amelytől új eredményeket várunk. Ezt azonban már kívánatos lenne európai kontextusban megvalósítanun - fogalmazott a professzor.

A projektben tervezett feladatok végrehajtását számos hazai és EU finanszírozású forrás segíti. Ezek közül kiemelkedő az Erdőmérnöki Kar Környezettudományi Intézetében működő NEESPI Délkelet-európai Klímahatás Kutató Központ, amely a NASA és az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével jött létre 2009-ben.

Linkek:

Kapcsolódó hírek: